• Mi a csoportos vagy tömeges SMS-küldés? Azonos szövegű üzenetek azonnali eljuttatása nagyszámú címzett mobiljára számítógépről. SMS-kampány: egy bizonyos célt szolgáló tömeges üzenetküldés.

A tömeges adatfeldolgozás történetének kezdeti szakasza

Mobiltelefon számítóközpont

Számítógépes adatközpont a korai időszakban

A számítóközpont funkciói, munkamódszerei

mobiltelefon megjelenése előtt 20-30 évvel a számítógépek még óriási adatközpontok voltak, melyek egy vagy több szobát is betölthettek. A cégek, gyárak és szervezetek az adatfeldolgozás tömegének mértékétől függően dönthettek úgy, hogy saját adatközpontot – mai szóval szervertermetlétesítenek, építenek vagy pedig egy már meglévő adatközpont kapacitását bérlik ki.

Az adatközpontokban a gyakorlati igényeknek megfelelően, de a számítógéptől és operációs rendszerétől függően az adatfeldolgozást különféle üzemmódokban végezhették. A tömeges adatfeldolgozást a következőképpen osztályozhattuk:

  • adagolt feldolgozás (batch-processing)
  • közvetlen feldolgozás (on-line processing)
  • időazonos (real-time) feldolgozás
  • időosztásos (time sharing) feldolgozás
  • kombinált feldolgozási módszer.

Az adagolt üzemmódú számítógépközpontban a feldolgozandó adatokat meghatározott, tetszés szerinti hosszúságú időre vonatkozóan (óráktól-hónapokig) összegyűjtik. Az adatokat azután összegyűjtve „alapbizonylatok” formájában „lyukasztóterembe” továbbítják. Ott manuális „lyukasztógép” segítségével, vagy programmal vezérelt adatgyűjtő rendszerrel számítógéppel olvasható formában rögzítik. Az adatrögzítésből a feldolgozandó adatok tulajdonképpeni feldolgozás céljából a számítóközpontba kerültek. Ezt a munkamódszert nevezték adagolt üzemmódnak, melyet a számítógépközpontok 80-90%-a használt.

On-line számítógépközpont tömeges adatfeldolgozása

A közvetlen feldolgozású számítóközpontokban az adatok a rögzítés helyéről vezetéken keresztül közvetlenül a számítógépbe kerültek. Az adagolt üzemmódú feldolgozással ellentétben itt azonnal hozzáfognak az egyedi információk feldolgozásához. Azt az egységet, amely telefonon, telefonvezetéken keresztül a számítógéphez csatlakozott az adatok beadása vagy fogadása céljából, „terminál”-nak nevezték. Az adatok feldolgozása minden adatbevitelkor megtörtént.

Az időazonos és időosztásos adatfeldolgozás között a különbség az volt, hogy a számítógép az adattömeget az üzenetek megérkezésekor azonnal feldolgozta vagy az időosztásos rendszerben a nagy mennyiség miatt a használók időbeosztás szerint használhatták saját céljaikra a központot. Continue reading

Mobiltelefon generációk

2g 4g 5g mobil generácio

Mobiltelefonos generációk és hálózati rendszerek

Külön weboldalon foglalkozunk a mobiltelefonok történetével, megállapítva többek között, hogy mobilkommunikáció címén 70 évvel ezelőtt egy kb. 10 kg-os, 5 mérföld hatótávolságú rádiótelefont lettünk volna kénytelenek a hátunkon cipelni, míg harminc egynéhány évvel már csak 3 kilogrammot nyomtak az az üzletemberek autós telefonjai. Az áttörést a Motorola DynaTAC 8000x modell jelentette, valószínűleg ez volt az első valódi mobiltelefon, amely magas ára ellenére igen népszerű lett és egy korszak szimbólumává vált. További részletek: A mobiltelefonok története, fejlődése a kezdetektől napjainkig.

motorola - mobiltelefon-generációk

Mobiltelefon generációk

0. generáció

A zérus, azaz nulladik nemzedék alapvetően egy rádiós mobiltelefon rendszert jelentett, mely már nyílt telefonhálózaton belül működött, a felhasználók külön számmal rendelkezhettek. Számos ilyen rendszer kiépült 1971 és 2000 között.

1. generáció

Ennek a nemzedéknek a darabjai az 1980-as évek táján kezdtek elterjedni, a rendszer a 0G-hez képest több frekvenciát tartalmazott, és más szolgáltatók területéről is elérhető volt a felhasználók számára. Analóg rendszerek voltak és csupán abban különböztek a 0G-s társaiktól, hogy több csatornát használtak.

2. generáció

gsm-rendszer-sms-kuldes

A különböző irányváltoztatások között ennek volt a legelsöprőbb hatása. A digitális átvitel jelentette a legnagyobb újítást, egyben áttörést. A széleskörűen elterjedt GSM (Global System for Mobile Telecommunications) rendszeren belül működött, mely elsőként vezette be a SIM kártya használatot is. Korszakos jelentőségű fejlemény, hogy a beszédátvitel mellett megjelenik az SMS szolgáltatás is, mely mára az egyik legismertebb és használtabb telefonos szolgáltatássá nőtte ki magát és jelentőségre tett szert a mobilmarketing területén is, lehetővé téve a tömeges SMS-küldést, lásd például: SMS-kampány indítása.

3. generáció

Az előző generációhoz képest előrukkolt néhány újdonsággal a felhasználók örömére: nagyobb sebességű adatkapcsolatok (internet), új hálózati szolgáltatások, mint például a videohívások. Kezdetben mégsem hatottak annyira lebilincselően a felhasználók számára, akik teljesen megelégedtek az előző generáció szolgáltatásaival.

4. generáció

A mobiltelefonok fejlődésében napjainkban a negyedik nemzedék térhódítását figyelhetjük meg. Az információtechnológia 4G-vel jelöli a negyedik generációs vezeték nélküli szolgáltatásokat. A 2G és a 3G rendszerek utódját, a 4G rendszereket a szakértők szerint egy átfogó IP-infrastruktúra, nagy adatátviteli sebesség, nagy kapacitás és a nyílt internetes szabványok használata jellemzi. 4G-nél a mobil széles sávú rendszer továbbfejlesztett multimédiás szolgáltatásokkal bővül. Az „IMT-Advanced”, (4G Wireless and International Mobile Telecommunication) 4G technológia jelenleg a mobil távközlési rendszerek közül a legfejlettebb, amely fix környezetben 1 Gbps, mobilkörnyezetben pedig akár 100 Mbps adatátviteli sebességet is biztosíthat. A 4. generációs mobiltelefonokra tehát a nagyobb kapacitás, a nagyobb adatátviteli sebesség, a kompatibilitás az előző generációs mobil eszközökkel, a globális roaming stb. jellemző. Ezek a vezeték nélküli szolgáltatások a már igen előrehaladott 4G technológiára építenek. A 4G-s mobiltelefont a HD minőségben streamelt videók lejátszhatósága is jellemzi (vagy fogja jellemezni idővel), így nagy felbontású videokonferenciákat, netán hálózati csoportmunkát is folytathatunk segítségükkel.

5. generáció

A fejlődés nem áll meg. A vezeték nélküli távközlési technológiák és a felhasználói igények rohamos fejlődése korábban nem látott bonyolultságú információs hálózatokat és ugrásszerűen megnőtt mobil adatforgalmat eredményezett. Az újabb lépésre már nem is annyira a felhasználók, hanem az eszközök közötti adatáramlás grandiózus volta miatt van szükség. „Az 5G valójában a gépekről szól.” – mondta Sandra Rivera, az Intel Data Center Group alelnöke – „Több tízmilliárdnyi gép és érzékelő fog csatlakozni és ezáltal meghatározza a jövő hálózatának működését.” Európában az előrejelzések szerint 2020-ban várható  a gyors adatátvitelt biztosító ötödik generációs, azaz 5G mobil távközlési szabvány bevezetése.